VIZUÁLIS ÜTKÖZTETŐ / THE VISUAL COLLIDER

Czeglédy Nina és Marcus Neustetter kiállítása

A Vela Lukában, New Yorkban, Banffban és Dalcrombie-ban rendezett első kiállítási ciklust követően A vizuális ütköztető folytatja útját, amelynek következő állomásai  Budapest, Pozsony, Bécs, majd Isztambul lesz.

2011. május 1.-én a franciaországi Nagy Hadronütköztető (LHC) – egy sajtóközlemény tanúsága szerint – felfedezte a régóta kutatott elemi részecskét, a Higgs-bozont, amelyet isteni részecskének is neveznek. Korábban, 2009. november 29-én sok milliárd elemi részecskét ütköztettek nanoszekundumok alatt az LHC-ben, a világ leghatalmasabb részecskegyorsítójában, amely azzal a céllal épült, hogy modellezze az ősrobbanást követő pillanatokat, és új megvilágításba helyezze az ősi univerzumot. Sok ezer tudós dolgozott évtizedeken át ennek az óriási  teljesítménynek a létrejöttén mindazok számára, akik a hivatalos tudás megerősítését várják, és akik a jelen paradigmán túlmutató álmokat dédelgetnek.  Czegledy Ninát és Marcus Neustettert megihlette és régóta foglalkoztatja az LHC-megaprojekt, ezért elhatározták, hogy létrehoznak egy „vizuális ütköztetőt”, ahol az egyénileg megalkotott képek és benyomások találkoznak egymással. A valódi ütköztető minden egyes funkciója, így a kutatás, a fejlesztés és a működés is elveken és rendszereken alapul. „ A mi módszerünk – vallja a két művész – ezzel ellentétben spontán, azonnali és szándékosan nélkülöz minden rendszert.  Ennek ellenére számos találkozási pont adódik a két projekt között. Az LHC egy hatalmas léptékű tudományos vállalkozás – amely bizonyos értelemben párhuzamba állítható a mi elmélyült érdeklődésünkkel a művészet, a tudomány és a technológia találkozási pontjai iránt. Míg a tudomány terén ajánlott analitikus pontossággal építeni az alapvető tényekre, a valóságban ezek a kutatások gyakran az ismeretlenre irányulnak, és váratlan felfedezéseket eredményeznek. Munkánk során általános, hogy különös tényekkel dolgozunk és kiszámíthatatlan cél felé haladunk. A tudomány terén a negatív kísérleti eredmény is érvényes elvárás lehet. Ezek a váratlan eredmények, beleértve a szerencsés véletleneket is, gyakran fontos alternatív megoldásokat vagy elméleteket eredményeznek. A kiállításon egymás mellett bemutatott képek sok esetben szokatlan értelmezési lehetőségeket kínálnak fel az előre nem látható ütközések eredményeképpen. A vizuális ütköztető személyes célra történő felhasználásával az olyan mega-projektekről gondolkodunk, mint a valódi LHC, és szokatlan kérdéseket teszünk fel az információk – akár a fotográfiák fényei, akár a protonok – kísérleti célú ütköztetése révén.”

Following its first cycle of exhibitions in Vela Luka, New York, Banff and Dalcrombie, The Visual Collider continues its journey starting in Budapest and reappearing in Bratislava, Vienna and Istanbul in the second half of 2011.

In May 1, 2011, the Large Hadron Collider in France – according to a press release – had uncovered the much sought-after subatomic particle. The God particle is the pet name for the Higgs boson. Leading up to this event, on November 29, 2009, billions of subatomic particles were smashed together in nano-seconds inside the Large Hadron Collider (LHC), the world’s most powerful particle accelerator, designed to mimic the first moments of the Big Bang, “bringing new understanding of the primordial universe”. Thousands of scientists worked for decades to achieve this scientific spectacle, “challenging those who seek confirmation of established knowledge, and those who dare to dream beyond the paradigm.” Inspired and intrigued by the Large Hadron Collider mega project, Nina Czegledy and Marcus Neustetter set out to create a visual collider for the images and impressions they produce individually.

At the actual Collider every function including research, development and production, is based on principles and systems. In contrast our method is spontaneous, immediate and intentionally unsystematic. Nevertheless there are significant junctures. LHC is an immense scientific mission – paralleling our deep interest in the intersection of arts, science and technology. While in the sciences it is prudent to build on fundamental facts with analytical precision, in reality these investigations are often permeated with the exploration of the unknown, reaching unexpected revelations. “In our practice working with the bizarre, traveling towards unpredictable destinations is a regular pursuit. In science a negative experimental result might become as valid as an expected outcome.” These unexpected results including happy accidents often lead to significant alternate solutions or theories. The adjacent images presented in this exhibition reveal unconventional interpretations frequently through unforeseen collisions.

By employing a personal approach to the Visual Collider we challenge mega-projects such as the actual LHC, asking atypical questions concerning the experimental smashing together of information whether in the form of photographic light or protons.