Rónai Éva most ünnepli születésnapját. Ha nem hölgyről volna szó, azt is elárulnám, hányadikat. Így azonban csak annyit mondhatok, ha nem ezerkilencszázharmincegyben születik, július huszonkettedikén töltötte volna be a negyvenediket. Ami energiáit, kedvességét, humorát és kiapadhatatlan alkotóvágyát illeti, azt hiszem, az utóbbi adat látszik a valósnak.
Most hát, az ünnep alkalmából meglepte magát és rajongóit egy különös kamarakiállítással a Ráday utcai 2B Galériában. A meglepetés pedig abban állott, hogy a textileken kívül kiállított negyedszáz grafikát is: tollrajzokat, amelyeket az utóbbi években készített a kecskeméti művésztelep mellett. Ilyesmivel eddig sosem lépett a közönség elé.
Akik ismerik Rónai Éva hagyományosan szőtt gobelinjeit, jól tudják, mennyire szeret megmerítkezni a műfaj történetében, milyen fontos számára a középkori és reneszánsz faliszőnyegek jelképrendszere, amelyet persze szabad kézzel és szellemmel illeszt modern munkáiba. Így hát ismerőinek nem lehet meglepő az állatok fontossága e képeken: juhok, halak, szárnyasok lepik be a Rónai-féle gobelineket. Most, az ünnepi tárlaton ezek a jószágok lelépnek a szövőszékről, és önálló életet élnek a tollrajzokon – abszolút főszereplővé lépve elő. Melléktermékekből, előtanulmányokból így lesz egy izgalmas önálló tárlat. A kacsák, libák, malacok és tatuk világa nemcsak a művész ma is tökéletes rajzkészségéről, tévedhetetlen szeméről árulkodik, hanem iróniájáról, életszeretetéről is. Isten éltesse!
Szigeti Tamás felvételei
Jolsvai András
2011. augusztus 1.