A Pinczehelyi család kiállítása
Tanulságos és elgondolkodtató az, amit a 2B Galéria aktuális kiállításán láthat az érdeklődő. Nagyméretű festmények, hatalmas fotógrafikák, kerámiák szerepelnek itt egy kiállítás részeként. Visszatekintés a közelmúltba – és talán a retro nosztalgiája is körüllengi kicsit a Pinczehelyi család tárlatát.
Keverednek a klasszikus, a filmplakátfestészet és a szocreál hagyományok
A szerző felvétele
A család híres tagja Pinczehelyi Sándor, aki még a múlt rendszerben, a hetvenes-nyolcvanas években tűnt fel sajátos, különösen módosított grafikáival. Általa gondosan kiválasztott és alkalmazott vizuális elemek – sarló, kalapács, vörös csillag, utcakő, paprika, széna, szalma, a nemzeti színek, az átírt és átértelmezett kereskedelmi védjegyek, mint a Coca-Cola – szerepelnek munkáiban. Az eredeti, időnként magasztos jelentőségű jeleket közegükből kiemelve abszurd szituációkat hozott létre – ironikus, politikai felhangokat adva műveinek. A maga idejében bizony borsódzott a látványtól a három T (támogatjuk, tűrjük, tiltjuk) kitalálóinak háta.
Mára ez a direkt hatás már a múlté. Ezt a művész is érzi: a magyarországi „polit-kunst” egyik megteremtőjének most kiállított munkái árulkodnak erről. A hatalmasra felnagyított fotografikán a mellére szorított kéz a szívet markolja. Ez ismétlődik meg az újabb fotógrafikán is, de az öregedő művész arca már lemondó. A másik képén az oly ismert, maga előtt keresztbe tett kezében sarlót, kalapácsot markoló önarckép mellett ott az újabb kép, ebben már a jelképmunkaeszközök hiányoznak, csak a mozdulat és az ökölbe szorított kéz maradt, ez pedig – tudjuk – egészen mást jelent.
Pinczehelyi Sándor munkásságából szinte csak ennyit látunk, a létező szocializmus ellentmondásait. A nemzeti identitást vitató-kritizáló pamfletek és a kapitalizmus jelképrendszerével tovább bővült művek köréből itt most nem látunk darabokat.
A család másik tagja, a nemrég végzett András is festő. Ó a Csernus Tibor által fémjelezhe:ő hiperrealista festészet egyik képviselőjeként kissé akadémikus& amolyan „Szovjet Kultúra ujság melléklete” hatású képeket fest, jóllehet, ezek inkább igazi kapreál képek. A filmforgarások virtuózan megfestett, hatalmas méretű képein keverednek a klasszikus hagyományok, a mostanra már kevéssé ismert filmplakátfestészet a szocreál hagyományokkal.
A harmadik rész a halas képek és tálak. A nagyszerűen megoldott, színes grafikák mellet ott sorakoznak a kerámiatálak a vitrinben.
A kiállítást február 14-éig tekinthetik meg.
Knox
2009. február 6.