A 2B Galéria tele van órával. Nem csinálnak belőle ügyet, csinálnak viszont kiállítást Bori Bálint és Lábas Zoltán munkáiból. És azzal jönnek, hogy „2 és fél nem – gond/ 2 and a half – no problem.” Tessék!
A kiállítás főmotívuma az óra, különböző méretekben, a pályaudvari órától a karóráig. Minden óra preparált, esetenként az óramutatók szokatlan méretűek és mozgó objektekként betöltik a teret. A mutatók sajátos, változatos formákat rajzolnak paprikaporban, paprikaporral. A padlón óraművekkel meghajtott járművek mozognak lassan. Az installációhoz több parabolaantenna, bogrács és szita is tartozik. A feketére festett helyiség falára és padlójára egy lassan nyíló és csukódó ajtó képét vetítik. Az installáció része egy hangfelvétel, falusi kutyaugatás éjszaka. A hangot parabolaantennák irányítják és erősítik a térben.
A művészek a hetvenes – nyolcvanas években az Indigo csoport tagjai voltak. Mindketten a nyolcvanas évek vége óta Németországban, Berlinben élnek. Lábas Zoltán elsősorban színházi díszleteiről, Bori Bálint a napenergiával működő zengő objektjeiről ismert.
Akárhogy vesszük, ők ketten most az idő fogalmával dolgoznak, az időmérőt (vehetjük teljes realitásában és persze jelképesen is) ketyegtetik, zötyögtetik, forgatják, pörgetik… a mutatók körbe-karikába táncolnak, járnak csak azért, hogy kizökkentsenek a békéből, és hülyére idegesítsenek. Mert óra az egész világ, dobozba, szivacsba, csomagolóanyagba, hamutartóba, süti papírba, mécsesbe, mackósajtpapírba és bárhová települve/csomagolva végzi dolgát. Lehet óra fordított harisnyanadrágban nő helyett, lehet fűszálmutatójú, szóval akármi és bármi. Viszi az időt, ha akarjuk, ha nem…
Nem másról van szó, mint arról, hogy őrülten morzsoljuk életünket. Bori és Lábas azt mutatja meg, hogy nem az a bizarr, amit ők tesznek munkáikkal meg gondolataikkal, hanem a mi létünk, úgy, ahogy van. Nem az időterminátor, nem a játékos idő-paprika, hanem mi, a humanoid órák vagyunk abszurdak.
Meg lehet nézni a 2 B Galériában (Budapest, IX., Ráday utca 47.) július 26-ig.Szerző:
Váczy András
Fotó: Váczy András
2008. július 10.