Uri Asaf: Midrás és kép
A két el-alameini csata között születtem, 1942-ben – mondja Uri Asaf. Ma már pontosan tudjuk, milyen hatalmas jelentősége volt a világháború e két észak-afrikai ütközetének. Az első csatasorozat végén a németek a győzelem küszöbéig jutottak, könnyen elérhető távolságba került az Afrika Korps számára Alexandria, Kairó és a Szuezi-csatorna. S onnan már csak egy hosszabb karnyújtásnyira van a Kaukázus, sőt akár az iraki olajmezők. Amennyiben ez bekövetkezik, Hitler igen közel jutott volna ahhoz, hogy rövid úton megnyerje a második világháborút. A kariói angol nagykövetségen már égették az iratokat, felkészültek az azonnali evakuációra. Ha Rommel hadserege elfoglalja Egyiptomot, vele együtt az ölébe hullik a Szentföld, Erec Izrael. Uri Aszaf családja Haifán lakott. Talán nem élték volna túl a német inváziót.
Uri Asaf műve / 2B Galéria
A végső összeomlás előtt az angol hadvezetés Montgomeryt nevezte ki a csapatok élére. Szerencsére. Monty ujjászervezte a brit csapatokat, és a második El-alameini hadjáratban pusztító vereséget mért az Afrika Korps hadseregére. Rommel visszamenekült Európába, és a német jelenlétnek hamarosan nyoma nem maradt Afrikában. Éppen ugyanekkor tombolt a sztálingrádi csata, és a bekerítéses vereség után a szovjet fronton is megroppant a Wehrmacht. A német birodalmi álmok 1943 közepén visszavonhatatlanul összeomlottak. Egyetlen év leforgása alatt következett be a döntő fordulat. Attól kezdve csak idő kérdése volt, mikor törik el a német hadsereg gerince.
Uri Asaf életébe folyton beleviharzott a történelem szele. 1947-ben a család visszaköltözött Magyarországra, és hamarosan belecsöppentek a rákosizmusba. Művészeti világának nem nyílt tér a szocreálban. A zenélésben keresett menedéket, és vegyésznek tanult az ELTE berkeiben. Külön öröm a számomra, hogy a témavezető professzora Zimmer Károly volt, nekem első unokatestvérem. A diploma megszerzése után visszatért Izraelbe, és emeritus koráig a jeruzsálemi Héber Egyetem kémiai kutatóintézetében dolgozott. Számtalan tudományos közlemény fűződik a nevéhez. Izraelben lett elismert festő és a Jerusalem Artist House képzőművészcsoport tagja. Kutatói pályafutása végeztével, 2004-ben Budapestre költözött, azóta verseket is ír, több kötete jelent meg, és ami a legkülönösebb, fordít. Héberről magyarra. A zsidó misztika és ezotéria legmélyeibb szövegeit. A kiállítás megnyitásával egyidőben jelent meg a Midrás szövegeiből készített válogatása. A könyv címe egy sok évszázados vagy talán több ezer éves szövegből vett idézet. Fekete tűzzel fehér tűzre.
Uri Asaf műve / 2B Galéria
Ilyen kemény előzmények és nem várt fordulatok alakították ki Uri Asaf különös gondolati és művészeti útját. Ha ír, ha fordít vagy ha fest, a képi formákban és a gondolati alakzatokban megjelenített világa senki mással nem téveszthető össze. Földényi F. László egy elfeledett magyar szót elevenített fel a képzőművészetével kapcsolatban, Uri Asafot képírónak nevezte. Több okból is jól illeszkedik a kifejezés. A rég nem használatos szó hangulata utal arra, hogy Asaf archaikus gondolati mélységeket tár fel rétegről rétegre és arra is, hogyha nem képet fest, akkor versben ír képeket, de leginkább arra, hogy a sok kis képén többnyire kalligrafikus jelek vagy betűforma alakzatok látszanak, és néha jól felismerhető egy-egy héber betű. A kis képek szűkszavúak. Néhány színes gesztus, fekete tussal rajzolt jel fehér papíron, grafitceruza, zsírkréta, pasztell, gouache.
Négy nagy akrilfestményt állít még ki Asaf. Az egyik képe, a Marsjáró, a közvetlenül még soha nem tapasztalt, de ember által odajuttatott űrjármű kamerái által mégis szemügyre vett bolygó vörösesbarna felszínének érzelmi lenyomata. Ha majd űrhajósok landolnak a Marson, és remélhetőleg hamarosan, ők sem ismerhetnek meg más emóciókat. Tudományos ismereteink tovább bővülnek, űrtechnikai ismereteink tovább csiszolódnak, de azt mégsem mondhatjuk, hogy földet értek a Marson az űrhajósok. A másik három akrilkép egy imaginárius kertet idéz meg több változatban. Megfestésük után találta meg a benne élő primordiális őskép eredetijét, s ez a Berlin dél-nyugati részén, a központtól 10–15 kilométerre, a Charlottenburg-Wilmersdorf körzetében lévő erdő, a Grünewald negyed kellős közepén. Sok nevezetesség élt ezen a környéken, és talán ma sincsen másképp. Mutatóban néhány régi lakos: Else Lasker-Schüler, Romy Schneider, Max Pechstein, Engelbert Humperdinck, Walter Benjamin, Heinrich Himmler, Arno Breker, Dietrich Bonhoeffer, Max Planck, Isadora Duncan. S itt lakott a Weimari Köztársaság külügyminisztere, Walter Rathenau, akit itt is gyilkoltak meg jobboldali terroristák 1922-ben. Alakja feltűnik Robert Musil főművében, A tulajdonságok nélküli ember című regény lapjain. 1941 októberétől kezdve több mint 50 ezer zsidót deportáltak Grünewaldból. Halott emléküket egy szerény méretű, héber és német nyelvű bronztábla őrzi a vasútállomás vöröses téglafalában.
Uri Asaf műve / 2B Galéria
Ami Uri Asaf fordításait illeti, rejtőzködő szövegek és archaikus könyvek eredeti héber textusát ülteti át magyar nyelvre. Már első fordításával új korszakot nyitott, elkészítette a Zohár közel ezeroldalas magyar kiadását gondos és eligazítást adó tanulmányokkal kiegészítve, precíz hivatkozásokkal, tudományos jegyzetapparátussal felszerelve. A nagy nyelveken már léteztek fordítások (ott sem régóta), magyarul csak szemelvények. A Zohár (a Ragyogás könyve) a Kabbalah alapműve, Mózes első könyvével, a Teremtés könyvével kapcsolatos, és egyben maga a teljes kozmosz. A Tenah (a héber Szentírás) szövegét négyféleképp olvashatjuk, ahogyan a PaRDeSZ betűszó mutatja. A rövidítés feloldása: Psat-Remez-Dras-Szod. A pardesz betűszó önmagában is értelemmel bír, az Édenkertet jelenti. A Szentírás négy olvasata: a betű szerinti; az allegorikus; a szimbolikus; a titok szerinti. A négy héber szó jelentése magyar fordításban roppant elmosódó, több önálló tanulmányt igényelne megalapozott kifejtésük. A betű szerinti olvasat a Biblia közvetlen szövegértelmezése. Az allegorikus és szimbolikus olvasatok már áttételesek, elvontabbak és tágasabb összefüggéseket nyitnak meg. A Dras olvasathoz kapcsolódik a Midrás, amiből Uri Asaf szövegeket válogatott, de erről már szóltam. Fekete tűzzel fehér tűzre. A legmagasabb szintű olvasatot a Szod, a Titok nyitja meg, s ez már a Zohár, a Kabbalah világa. Nemcsak Gershom Scholem lépett be ezen az ajtón, de Walter Benjamin is, néhányan a Frankfurti Iskola tagjai közül és még mások. Vagy Lukács György, néhány évre. Hogy utána a marxizmus felé forduljon, különös kanyarral.
Uri Asaf műve / 2B Galéria
Egyetlen példát hozok a Kabbalah tágas kontinenséről. Az alapvető szefirotrendszer két magas szintű emanációja az (absztrakt) Értelem – a hochma – és a hozzá kapcsolódó (konkrét) Megértés – a binah. A megértés (binah) fogalmi szerszáma a választás, elválasztás, szétválasztás, kiválasztás. Bár látszólag hasonlatos ehhez a görög gondolkodásban kialakult Logosz fogalma, ami azonban nem a választáson alapszik. A hagyomány szerint Izraelben négy város kapta meg a „kiválasztottság” státuszát. Jeruzsálem, Hebron, Tibériás és Cfát. Jeruzsálemben ennek sűrített helyszíne a Kotel vagy Nyugati fal, a Templomhegy támfala, amit jámbor tévedéssel Siratófalnak is neveznek. Közel ennyire jelentős hely a Pátriárkák barlangja, a Machpela barlang fölé épített szentély Hebronban. Akárcsak a Nyugati falat, a hatalmas épületkomplexumot, de legalábbis egy részét szintén Heródes korában emelték. Amikor Ábrahám felesége, Sára meghalt, 400 ezüst sékelért megvásárolta a területet Ábrahám, hogy ott temethesse el, Kánaán földjén Sárát. (Gen 23,1–20) Majd őt is oda temették, és később Izsákot és Rebekkát, Jákobot és Leát. A Midrás hagyománya szerint azért esett Ábrahám választása a Machpela barlangra, mert oda temették Ádámot és Évát. A Machpela barlang az Éden küszöbe, és a Zohár szerint a lelkek a Pátriárkák barlangján keresztül jutnak át az Édenkertbe.
Mintha messzire eltávolodtam volna Uri Asaf képzőművészetétől. De mégsem. A Zohár lefordítása után a Báhírt, a Tiszta fényt is átültette magyar nyelvre. Ezt a másik misztikus alapművet talán Rabbi Nehemja írta az 1. században, vagy Vak Izsák a 13.-ban – már az időpont is rejtély. A kiállításhoz időzített Midrás megjelenéséről már szóltam, Fekete tűzzel fehér tűzre, és jelenleg a Misna fordításán dolgozik. Uri Asaf minden művészete ezekből az ősi forrásokból táplálkozik.
Rózsa T. Endre