Csillag a házon, csillag a kabáton

78 fénykép. Egytized ezreléknél éppen csak valamivel több azokról a nőkről, férfiakról és hat éven felüli gyerekekről, akiknek 1944 áprilisában fel kellett varrniuk felsőruházatuk baloldalára a 10 × 10 centiméter átmérőjű, hatágú, kanárisárga csillagot. Az akkurátus miniszterelnöki rendelet ugyanis 700 ezer magyarországi – jogaitól akkorra már nagyrészt megfosztott, másodrendű – zsidó állampolgárt „érintett”. A Ráday utcai galéria fő falán sorjázó 78 pillanatfelvétel néma főbe kólintás. A kényszeredett mosolyú igazolványképek, az idillikus családi eseményeket – köztük a jövőben reménykedő házasságkötést, a babakocsis sétát – megörökítő felvételeket, a romeltakarításról, légópince-szentelésről készült riportfotókat a fekete-fehéren is kanárisárga csillag köti egybe. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a 2B Galéria közös tárlatának kurátora, Jalsovszky Katalin, a fotótörténeti kutatások meghatározó személyisége évtizedek óta „közgyűjti” ezeket a ritkaságokat. S nem csak gyűjti, meg is „szólaltatja” őket: az első ocsúdásából magához tért látogató a kitett füzetekből tájékozódhat a beazonosított fényképekről, a megörökítettek sorsáról. Az információk tényszerűek:kik a fényképeken látható (elpusztított vagy túlélő) emberek, melyikük útja vezetett a deportálóvagonba, a munkaszolgálatba, a gettóba vagy (1944 októbere után) a Duna-partra. E „felvezetés” után a kiállítás rendezői – emblematikus és nemrégiben előkerült fényképek segítségével – mutatják be az 1944-es magyarországi üldöztetés stációit, itt lépnek elő „főszereplővé” a méterszer méteres csillaggal jelölt házak, gettók. A belső teremben, az „olvasószobában” pedig a hatágúval megbélyegzettek jól válogatott korabeli napló-, memoár- és jegyzőkönyvrészletei kommentálják a múlt század máig kísértő szégyenét.

Murányi Gábor
2020. március 12.