Kiállításmegnyitón jártunk a 2B Galériában, ahol Birnfeld Sámuel a soá alatt készült Hagadája ihlette a kiállító művészek különös munkáit.
Dr. Birnfeld Sámuel rabbi, vallástanár 1944 májusában fejezte be Petőfi Sándor János vitézének héber nyelvre fordítását. Néhány hónappal később, október 20-án a nyilasok elhurcolták pesti lakásából, majd halálmenetben Ausztria felé indították. A hátizsákjában a Tanachot, Szerb Antal Magyar irodalomtörténetét és Petőfi héber fordításainak kéziratait vitte magával. Birnfeld a héber műfordítások mellett előszeretettel rajzolt, fennmaradt munkái között egy több fejezetből álló befejezetlen Hagada vázlat, amiben a zsidók egyiptomi kivonulását a saját munkaszolgálatos tapasztalataival állítja párhuzamba. Számára azonban a szabadulás nem jött el, a felixdorfi lágerben halt éhen 1944 december 28-án, 38 évesen.
A 2B Galéria legújabb kiállításán Birnfeld tragikus körülmények között született Hagadája lett a kiállító művészek (Böröcz András, Fischer Judit, Hajgató Terézia, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kósa Gergely, Láng Orsolya, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor, Szemző Zsófia, Takács Máté, Wechter Ákos) kiindulópontja.
„Keresem az emlékeket, amelyekkel dr. Birnfeld Sámuel rabbi alakját több mint hatvan esztendő távlatából felidézhetném”
– írja Kármán György az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezetője, Schőner Alfréd főrabbi, Birnfeld Sámuel emlékének szentelt könyvének előszavában.
„Birnfeld Sámuel a judaisztikai tantárgyak területén, szükség szerint foglalkozott velünk. Sokszor előimádkozóként vezette az ifjúsági istentiszteleteket. Gyönyörű tenor énekhangja szárnyalt, sőt, emlékszem arra is, hogy pénteken este, vagy szombaton délelőtt az énekkar közreműködésével énekelt. Többször hallottam prédikációit. Gyermek voltam, tartalmukra nem emlékezhetem, csak arra, hogy kiváló szónok volt és a rettenetes korszak közeledtekor a ránk váró veszély, az attól való szorongás határozta meg szavait.
Néhány alkalommal osztályunkban hittanórát is tartott. Nagy türelemmel javítgatta bukdácsoló héber olvasási kísérleteinket, segített az imák magyarra fordításában és színes fantáziával mesélt nekünk egy-egy bibliai történetről. Karizmatikus személyiségéből mindenkor sugárzott hite az Örökkévalóban.
Hat évtized elmúltával adta kezembe Dr. Schőner Alfréd az elpusztított rabbi szerencsésen megmaradt hagyatékának kéziratát, amelyből kiderül, milyen páratlan alkotó tehetséget pusztított el a Soá. Olvasva költeményeit, fordításait, írásait, arra gondolhatunk, mi mindent alkothatott volna még tehetségével, ha ez az életmű kiteljesedhet.”
Birnfeld felsőfokú tanulmányait a budapesti Országos Rabbiképző Intézetben és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol kitüntetéssel doktorált. Átfogó műveltségére jellemző, hogy a héber, a német, az angol és az olasz nyelven kívül megtanult arabul, arameusul, perzsául, szanszkritul, és otthonos volt a babilóniai ékírásban is. Széles látókörű, a művészeteket ismerő és kedvelő, az irodalom iránt érdeklődő egyéniség volt. Rajzolni ifjú éveiben, az akkor Szegeden élő Heller Ödönnél tanult. Autodidaktaként, aki utazásai során megismerte a művészetek sokszínűségét, s elmélyül alkotó módszereikben. Főleg a grafika vonzotta, és mint naiv művész, ebben a művészeti ágban is képes volt érzékeltetni a lelke mélyén rejtőző gondolatokat. Portréin többek között emberi és művészi ideáljait jeleníti meg.
„Leonardo da Vinci előtt levenném kalapomat, Beethoven láttára pedig zokogva borulnék le”
– írta.
Az 1930-as évek végének, a ’40-es évek elejének történelme, történetének vetületei híven tükröződnek vissza alkotásain. Háború, milliók halála, diszkriminációs törvények, munkaszolgálat, deportálás, koncentrációs tábor, népirtás. Érzi, átéli, s ábrázolja az éledő, majd egyre erősödő fasizmus romboló szellemét.
Dávid-csillaggal megbélyegzett bohóc meredten fürkészi a levegőben játszadozó, imbolygó léggömböt. Halálfejes náci katona mered a nézőre egy másik képen, kinek sisakján és arcán a kortörténeti dokumentum: a félelmet és rémületet keltő horogkereszt.
A Bibliában leírt egyiptomi rabszolgaság asszociációra, s párhuzamos gondolkodásra készteti. Hisz a bibliai üzenet igazságában, az igazság győzelmében, de látja, érzi, tudja, hogy a szabadulásig mennyi, de mennyi áldozatnak kell ártatlan vérét hullatnia. Az 1944 tavaszán készült grafika-sorozatán, pészachra, a megszabadulás ünnepére meggyötört munkaszolgálatost rajzol, aki a végtelen, kietlen tájban gyalogol. Mögötte az emberekkel teli vonatok dübörögnek, és az eligazító felirat önmagáért beszél: DEPORTIERTE JUDEN.
Birnfeld hagyatékának inspirációiból született Szemző Zsófia Növekvő fű, lényeges zöldségek című alkotása. A pészachi zöldségek vizsgálata, fontosságuk az emberiség jövője szempontjából. Ültetni, gondozni és növekedni hagyni. Egy 1942-es brit füzetben a veteményeskert termesztése az életmentés egyik módja.
„Majd fekszem én a halálban
És sírom felett fűszál legénykék
Udvariasan hajlonganak
És ha akkor Isten rám veti a
Napsugarakat, akkor tudni fogom,
Hogy valóban nagyot nőttem a Halál óta…”
Részlet Birnfeld Sámuel Mérték című verséből (1942. VII.1.)
Wechter Ákos Remény, Esély, Elbizakodottság és Fátum című műve a betegséggel küzdő figura szenvedését jelképezi, sorsa jobbrafordulásának reménye lebeg a szeme előtt. Az esély erre, bár kevés, a semminél mégis több. (Mint ahogy a tízfilléres érme is több a semminél.) Az operaénekesnő, akinek hangja, függetlenedve gazdájától, antropomorf formában kel önálló életre, a józan realitásérzék akár gátlástalannak is nevezhető figyelmen kívül hagyását testesíti meg. Az euforikus hinni akarás csak eltávolít minket az élet valóságától: Végzetünk elkerülhetetlenül, lesben álló keménykalapos hivatalnok képében sújt le ránk.
Ez az allegorikus jelenet Kassowitz Félix (Kasso) karikaturista, illusztrátor rajzainak felhasználásával készült, aki mint Birnfeld Sámuel maga is megtapasztalta a koncentrációs táborok valóságát. A mű az ő és a hozzájuk hasonló sorsú emberek túlélni akarásának állít emléket.
Rubin Eszter
A kiállítás május 31-ig látogatható a 2B Galériában (Ráday utca 47.).
https://akibic.hu/2024/05/10/az-elpusztitott-rabbi-hagyateka/