A Cicavíziótól Auschwitzig

TÁRLAT + A MÚLT ÁRNYAI

A Cicavízió – Futrinka utca monoszkópja, az Esti mese felirata, a Pulzus bevezető rajzsora, a Vers mindenkinek inzertje – a régmúlt Magyar Televízió emblematikus műsorainak nyitó képsorai mind Fekete Edit grafikus alkotásai, aki az intézmény hőskorától 1981-ig, nyugdíjba vonulásáig volt az állami tévé arculatának meghatározó formálója, grafikai osztályának vezetője. A kedvelt főcímek, ábrák, rajzok, animációk egy része is látható a 92 éves művész kiállításán, ahol kirajzolódik: a televíziós évtizedek csupán egy szép és népszerű, de nem meghatározó időszakot jelentettek az alkotó grafikai pályafutásában. Tizenkét éves korától rajziskolába járt, divatrajztanfolyamot végzett, s már tinédzserként elegáns belvárosi szalonok voltak vevők ruhaterveire. Tudását később Bortnyik Sándor műtermében pallérozhatta, a negyvenes évektől pedig a magyar rajzfilmgyártás Macskássy-féle élcsapatának tagja. A kiállításon, televíziós munkássága mellett, láthatók művei közül a legmegdöbbentőbbek: a haláltáborokból feltörő emlékképek rajzlenyomatai. Huszonegy-huszonkét évesen járta meg Auschwitzot, majd Ravensbrück és Neustadt-Glewe táborát. A szörnyűségről soha nem beszélt családjának, mégis feltörtek belőle az emlékképek, és rajzokká formálódtak. Félelmetes, olykor groteszk című képein a sorstalan, szenvedő nők portréi, embertelenné váló alakjai tűnnek fel a szögesdrótok mögött. A művész nem tudott megjelenni a Ráday utcai tárlat megnyitóján, de rokonai elmesélése szerint a kilencvenen túl is lankadatlanul rajzol. A falakra el nem fért grafikáinak százait – a pajzs és portré korszakát is megidézve – dossziékba fűzve, azok átlapozásával ismerhetjük meg.

2B GALÉRIA, NOVEMBER 6-ÁIG

Falusi Tamás
2015. október 08.