A Böröcz család kiállítása

A 2B Galéria vezetői, Böröcz András és László, ezúttal a saját famíliájukban található képzőművészek alkotásainak bemutatásával folytatták Családok című sorozatukat, amelynek keretében ez a negyedik tárlat. Szórakoztató és változatos műfajú anyagokat szedtek össze rokonaiktól, amelyek megtekintése ritkán tapasztalhatóan üdítő élményekkel ajándékozza meg az érdeklődőt. Engem Andrásnak és a fiúk édesapjának, a 75 éves Emilnek az ötletei töltöttek fel leginkább inspiratív erőkkel.

Böröcz Andrástól a Tisztelet Darwinnak – csőr tanulmányok gyűjtő című, ebben az évben készített nyolc madárszobor szerepel önálló munkaként a 2B-ben. Az állatokat barna színű, amerikai diófából faragta, és strucctojással egészítette ki testüket. Lábon álló, fül nélküli madarait az emberek módjára látta el szürreális vonásokkal. A humor lényege abban rejlik, hogy madarai emberi karakterek, emberi pózokban állnak, emberi segéd- vagy használati eszközökkel látta el, és emberekre jellemző megnyilvánulások végrehajtása közben örökíti meg őket. Csőreik, ily módon furcsa kettősséggel, önkéntelenül az emberi orr és/vagy száj valamelyikét vagy furcsa megkettőződését idézik a szemlélőben. A madarak teste, feje, használati eszközei általában diófabarnák, kivéve egy olyan madárét, amelyiknél csavarhúzó test és fej alkotja a furcsa ormányt, a strucctojás pedig természetes sötétfehér. Az első csőr súrolókefe, a második a csavarhúzó, a harmadik hosszú nyakú borosüveg, a negyedik pipa, az ötödik, egy gém arcán, partvis, mely a földet söpri, a hatodik fogkefe, és viselőjét kacsaláb tartja, azután egy újabb gém jön csőrvillával, miközben egyik lábával sílécen áll, majd végül egy teniszütő, ahol a tulaj cipője felkunkorodik, mint a szfinxek és más csodatévők cipői a mesés Keleten.

Láthatjuk, a csőrjáték nem öncélú. Minden csőr jellemet fejez ki. Ezt erősítik a gesztusok, cipők és a viselet is. A súrolókeféhez, Böröcz szerint, egy lábon is papucs dukál. Csavarhúzóhoz persze cipő. Aki vedel, kalapban teszi, a pipázó pedig zömök, kicsi. Fogmosáshoz, mint már írtam, kacsaláb jár, majd jön a síléc és a felkunkorodó, égi csuka. Meseszerű, bájos madár B. András minden csőrmányosa, és a régi barátságra emlékezve, örülök, hogy humorát megőrizte, sőt, ez a fajta szürrealitás a kiteljesedés egyik útja.

Régi performer-énje is tovább él még. Feleségével, Robbin Ami Silverberggel közösen készített Kenyérsztori című, 2003-as öt fotójuk többségén ugyanis András kenyereken áll, azaz az egyik képen lábával úgy bújik be egy kenyérbe, mintha az is cipő vagy legalábbis kalucsni lenne.

Ennek a sorozatnak egyik képe egy Silverbergről készült gyönyörű portré, feje körül barna kenyérszeletekkel. Silverberg ezúttal is hozott New York-i lakóhelyük könyvmalmában – kézzel készített papírból – készült szépséges és szintén kézzel megformázott könyveiből. A legelőször művészettörténeti tanulmányokat folytatott, majd profi képzőművésszé váló hölgy munkáinak sajátosan fülledt erotikája mindig lenyűgözött. Ezúttal 2002-ben készített, Aranyba fonva című alkotásával izgatott fel, amelyben különböző vastagságú, helyenként szövegdarabokkal ellátott, vízszintesen és függőlegesen elhelyezett, kézzel formált papírformák alkotják, egyértelműen a női nemi szervet idézve, a kötet belsejét. Csak álltam a mű előtt, és összecsuktam, kinyitottam, összecsuktam, kinyitottam… Már jó ideje játszottam így, amikor észrevettem, hogy a címlapon is van egy rajz…

A Böröcz fiúk édesapja, Emil erősáramú technikusként dolgozott. Nyugdíjas korában, húsz éve kezdett el képzőművészettel foglalkozni. Igazi amatőr. A 2B Galériában Kések (1984-2004), Sétabotok (1986-2004) és Kések (kb. 1970) című kollekcióival szerepel, valamint egy válogatott műveit bemutató táblával, amellyel a Fából vaskarika című kiállításon szerepelt a Zichy-kastélyban. Alkotásai funkciójuknak megfelelően használhatók. Nem csak műtárgyaknak tekinti azokat. Szín- és motívumkavalkád jellemzi munkáit. A botok testét például megkarcolja és élénk színekkel kifesti. A legkülönfélébb dolgokat applikálja beléjük. Nyakukra például gyakran rézkarikát, szarvasagancsot és egyéb dolgokat helyez. Sok botja nyakában tőr rejtőzik. Műveibe szívesen épít párfigurákat: ember-ember, ember-különféle állatok… Késeit, illetve az azokat tartalmazó tárgyait is bekarcolja, kifesti, fémeket applikál beléjük. A kiállításon Heltai Ottó, Dobay Zsuzsa, Trantura Ferenc és a mostani gyerekek vannak még jelen képekkel.

A megnyitón Böröcz László elénekelte Csajkovszkij Anyeginjéből Lenszkij áriáját. Szépen.

(A kiállítás a 2B Galériában látható október 9-ig.)

ANTAL ISTVÁN