HULLÓ FOGAK, VILLANÓ FÉNYEK

Bujdosó Alpár Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiai székfoglaló kiállítása

megnyitja: Esterházy Péter író

köszöntő: Ferencz Győző író

Bujdosó Alpár 1935-ben született Budapesten. A középiskola elvégzése után 1954-ben Sopronba, az Erdőmérnöki Főiskolára iratkozott be, de tanulmányait 1956-ban megszakította. A forradalomban a soproni MEFESz elnökévé választották, és amikor Kéthly Anna, a Nagy Imre-kormány államminisztere Sopronba érkezett, mint a kormány által New Yorkba küldött delegáció vezetője (mely segítséget ment kérni a bevonuló szovjet csapatok ellen), a delegáció tagjává választották. Amikor kiderült, hogy semmi nem fog történni ebből az irányból, az amerikai külügyminiszter, J.F. Dulles sugallatára amerikai egyetemeken tartott előadásokat a magyar forradalomról. 1957 januárjában Kéthly Anna és Bruno Kreisky államminiszter segítségével visszatért Bécsbe, ahol Jankó Bélával és Némethy Edével (az orvosi ill. a Műegyetem MEFESz elnökeivel) megalakította a külföldi MEFESz-t (UFHS). 1957 márciusától október végéig az UFHS titkárságának megbízásából Pakisztánban, Indiában, Taiföldön, Burmában, Indonéziában, Japánban, Ceylonban jár egyrészt a magyar forradalom tényeiről beszámolni (dokumentáció az 1956-os Intézetnél), másrészt ösztöndíjak szerzése ügyében. 1961-től 1963-ig ismét az UFHS külügyi alelnöke, 1963-tól a Magyar Műhely munkatársa, 1973-tól 1978-ig a lap Írók és Olvasók Szövetkezetének vezetője (Megyik Jánossal). 1975-től 1987-ig feleségével a Magyar Műhely hadersdorfi ill. párizsi találkozóinak egyik szervezője, 1978-tól Nagy Pállal és Papp Tiborral a lap felelős szerkesztője, 1996-tól „ős-szerkesztője” (ma már alapító sz.). Bécsben él.

Megjelent könyvei:
Zárt világ (Párizs, 1972), Magyar Műhely; 1 és 2 között az erzsébet hídon (Párizs, 1980), Irreverzibilia Zeneon (Párizs, 1985), Vetített irodalom (Párizs-Bécs-Budapest, 1993), A kötchei íratok (Nagy Pállal, Szikra, Budapest, 1999), Avantgárd (és) irodalomelmélet (Párizs-Budapest, 2000), Csigalassúsággal (Argumentum, Budapest,2002), 299 nap, a MEFESz dél-keletázsiai delegációjának naplója, (’56-os Intézet – Magyar Műhely Kiadó, Budapest,2003).
Szerző a vizuális irodalmat műveli, melynek egyes alkotásai a kiállításon lesznek láthatóak, így többek között a Műtét (1981), a Fényszóró (1984), Tüzijáték (1992), Hulló fogak, villanó fények (1994). Elméleti tevékenységét a Megyik Jánossal írott tanulmánnyal (A semmi konstrukciója) kezdte, melyet még több követett. Performanszait a Magyar Műhely találkozóin mutatta be.

A meghívón Bujdosó Alpár: Ne bántsátok köreimet (1995) c. műve látható.

Alpár Bujdosó wurde 1935 in Budapest geboren. Nach Absolvierung der Mittelschule im Jahre 1954 zieht er nach Ödenburg (Sopron), um auf derHochschule für Bodenkultur zu studieren, er mußte aber sein Studium 1956 unterbrechen. Er wurde in der Revolution zum Presidenten der neu gegründeten Hochschülerschaft gewählt, und am 4. November, wo Anna Kéthly, die Ministerin der Imre Nagy- Regierung nach Sopron kam, um nach New York zu den Vereinten Nationen zu fahren, um Hilfe gegen die einmarschierenden russischen Truppen zu holen, wurde er zum Mitglied (Studenten-) der Delegation gewählt. Bald hat sich aber gezeigt, daß nichts Ähnliches passieren wird. Auf einen Anstoß des amerikanische Außenministers, J.F. Dulles ging er an die Universitäten der Vereinigten Staaten über die Ereignisse in Ungarn zu berichten. In 1957 mit Hilfe von Anna Kéthly und Bruno Kreisky kam er wieder nach Österreich, wo er, gemeinsam mit Béla Jankó und Ede Némethy (Presidenten der medizinischen und technischen Universität) die ungarische Studentenvereinigung im Ausland, UFHS (United Federations of Hungarian Students) gründete. Ab März bis Ende Oktober tourte er im Auftrag der Studentenvereinigung in Pakistan, Indien,, Thailand , Burma (Myanmar), Indonesien, Japan und Ceylon (Sri Lanka) wiederum über die Revolution zu berichten (Dokumentation in der Ungarischen Institut für 1956), aber auch um Stipendien zu werben. 1961 bis 1963 wiederum Vizepresident der Studenten-vereinigung, ab 1963 Mitarbeiter der Zeitschrift Magyar Mühely, 1973 bis 1978 Leiter (mit János Megyik und mit seiner Ehefrau) der Gemeinschaft von Schriftstellern und Lesern der Zeitschrift und ab 1978 mit Pál Nagy und Tibor Papp veranwortlicher Redakteur, ab 1996 „Urredakteur” der Zeitschrift.

Bücher: Geschlossene Welt (ungarisch), Paris, Magyar Mühely, 1972; Zwischen 1 und 2 auf der elisabeth-brücke (ung.), Paris, MM, 1980; Irreverzibilia Zeneon(ung.), Paris, MM, 1985; Prijizierte Literatur (ung.), Paris, MM, 1993;Gefundene Schriften von Kötche, (mit Paul Nagy, Szikra), Budapest, 1999;Avantgarde (und) Litheraturtheorie, Párizs-Budapest, 2000 , 299 Tage, Tagebuch der südasiatischen Delegation (Ung.Inst. für 1956 – MM), 2003. Der Autor arbeitet im Rahmen der visullen Literatur. Einzelne Arbeiten sind in dieser Ausstellung zu sehen, wie .B. Operation (1981), Scheinwerfer(1984), Feuerwerk (1992), Herausfallende Zähne, blitzende Lichter (1994).