Bojár Iván (1924-1995)
A kiállítást megnyitja Beke László
A kiállítás megtekinthető március 23- ig.
A 20. századi vérzivataros magyar történelem, a maga 180 fokos ideológiai fordulataival túl sok érzékeny és tehetséges szellem életművét tette láthatatlanná. Közülük való Bojár Iván, aki se teoretikusként, se művészként nem kapta meg a neki járó elismerést eddig. Újlipótvárosi értelmiségi család sarjaként – atyai kívánságra – érettségi után közgazdaságtant hallgatott, de a történelem közbeszólt: alig tudott megszökni a munkaszolgálat során rá váró halál elől. A második világháború végéig bujkált Veér István álnéven, majd 1945-ben végre elkezdhette művészettörténeti tanulmányait a bölcsészkaron a szakma két világháború közötti fő tekintélye, Gerevich Tibor pártfogoltjaként, de doktori értekezését már nem fejezhette be a kommunista kultúrpolitikai fordulatot követően.
Bojárt nemcsak az elmélet érdekelte, zenei tanulmányokat folytatott a Konzervatóriumban, miközben a család erős képzőművészeti irányultsága miatt kiválóan megtanult rajzolni és festeni. Etalonját a modern franciás igazodású Európai Iskola jelentette. A sötét 50-es években se művészettörténészként, se képzőművészként nem találhatta meg a helyét, így régészeti ásatásokon dolgozott segédmunkásként, majd vidéki színházakban talált állást díszlettervezőként. A 60-as években az Iparművészeti Főiskola díszlettervezői szakán, illetve a Népművelési Intézetben tanított, a későbbiekben művészeti szerkesztőként és műkritikusként vált ismertté.
Rieder Gábor
EGY MŰKRITIKUS LELEPLEZÉSE – BOJÁR IVÁN (1924 – 1995) FESTŐI ÉLETMŰVE
Beszélgetés egy ismert esztétáról, ismeretlen művészről
részt vesz: Hajdu István a Balkon főszerkesztője és Kieselbach Tamás galériás, könyvkiadó
Bojár Iván évtizedek óta fiókban rejtőző festői életművéről kevesen tudtak. A 23 éve halott szerzőről is kevesen őriznek személyes emlékeket ma már. A 2018. március 1-én, csütörtökön 18h-kor zajló beszélgetés különböző szakmai posztokon elhelyezkedő részvevői különös módon mindketten ismerték Bojár Ivánt. Egy hajdani ifjú kolléga és egy gimnazista. Ők idézik meg Bojár Iván alakját, értékelik művészetét és helyezik el munkásságát korának tendenciái közt.
A beszélgetést moderálja: (ifj.) Bojár Iván (András)
PERÚJRAFELVÉTEL
Finisszázs a Bojár Iván kiállításban. Perújrafelvétel 47 év múltán avagy figurális versus absztrakt? Kerekasztal beszélgetés a valahavolt Új Írás vita szereplőivel: Rózsa Gyulával, Vadas Józseffel, és Bojár Iván (1924-1995) képviseletében Bojár Iván Andrással. A beszélgetést Topor Tünde művészettörténész (Artmagazin) vezeti. bővebben: 1971-ben az Új Írásban A figurális per címmel jelent meg Bojár Iván cikke az akkor még hivatalosan ferde szemmel nézett absztrakt festészet védelmében. Ehhez aztán hozzászólt Rózsa Gyula, Vadas József és mások. Mi volt fontos akkor a modern művészet értelmezése szempontjából és mi maradt meg mindebből közel fél évszázad után? A hajdani figurális per újratárgyalása.
